
KĂ©pzeld el, hogy tested halk, szabad szemmel alig láthatĂł fĂ©nyt sugároz – Ă©jjel-nappal, egĂ©sz Ă©letedben. Bármennyire is hihetetlenĂĽl hangzik, a tudomány szerint ez valĂłban Ăgy van!
A japán Tohoku Egyetem kutatĂłi mĂ©g 2009-ben vĂ©geztek egy kĂsĂ©rletet, amely során ultraĂ©rzĂ©keny kamerákkal vizsgálták az emberi testet sötĂ©t környezetben, Ă©s megdöbbentĹ‘ eredmĂ©nyre jutottak: testĂĽnk valĂłban bocsát ki gyenge biolĂłgiai fĂ©nyt, amit a szabad szem nem kĂ©pes Ă©rzĂ©kelni.
De hogyan lehetséges ez?
A jelenség neve: biolumineszcencia, amely során sejtjeink kémiai reakciói közben kis mennyiségű fény keletkezik. Ez nem azonos az infravörös hővel, amit például egy hőkamera érzékel, hanem valódi, alacsony intenzitású fény, ami az egészségi állapotunktól is függhet.
A kutatĂłk szerint az emberi test „világĂtása” napközben erĹ‘sebb, Ă©s leginkább az arc, a mellkas Ă©s a kezek sugároznak – de mindezt csak speciális eszközökkel lehet látni.
Mire jó ez az egész?
Ez a felfedezĂ©s Ăłriási jelentĹ‘sĂ©ggel bĂrhat az orvoslásban. A jövĹ‘ben akár olyan diagnosztikai mĂłdszerek is lĂ©tezhetnek, amelyek az emberi fĂ©nykibocsátás alapján azonnal Ă©szreveszik a betegsĂ©gek korai jeleit, mĂ©g mielĹ‘tt tĂĽnetek jelentkeznĂ©nek.
Egyes futuristák azt sem tartják kizártnak, hogy az emberi test „fĂ©nylenyomata” egyfajta egyedi azonosĂtĂłkĂ©nt is szolgálhat majd – akár jelszavak helyett, akár biometrikus azonosĂtásra.
👉 És ha eddig azt hitted, hogy csak a medĂşzák, tĂĽcskök vagy világĂtĂł gombák tudnak fĂ©nyt kibocsátani – nos, lehet, hogy te is egy vagy közĂĽlĂĽk. Csak nem látod.